*kupaktanács a
nappaliban*
- Na a helyzet a következő.-kezdi mondandóját Suho-Az orvos azt mondta hogy Chanyeolnak torokgyulladása van.
- Akkor megnyugodtam hogy nem valami komolyabb-dőlt hátra a kanapén Kyungsoo.
- Viszont lázas így valakinek maradnia kell.Na akkor ki marad ma itthon vele?-körbe néz a társaságon mire mindenki felém mutat én meg tiltakozóan X betűt formálok a kezemmel.
- Hááát legyen.Akkor kő-papír-olló.
- Na ne már.Mért vagyok ilyen szerencsétlen? –puffogtam miután vesztettem a játékban.
- Rendben.Akkor Baekie es Channie itthon maradnak.5perc es indulás.Siessetek!-adta ki a parancsot leaderünk.
- Na ki lesz az én angyalkááám?-jön ki a szobából egy takaróval körbe csavart Chanyeol.
- Én-morgom- Suhooo~ Biztos nem lehetne más?-nézek rá kiskutya szemekkel mire megrázza a fejét.-Szuper-sóhajtok.
- Bacoooon angyalkám lesz? –kérdezi mosolyogva és leül a kanapéra
-
Ne örülj ennyire...
- Elmentünk.Chanyeol pihenj és ne piszkáljatok egymást-kiáltott vissza az ajtóból Suho.
- Aham... –mondja Chanyeol majd feláll és kicammog a konyhába-Nem kell törnöd magad miattam.
- Jaj,de jó.-tapsikolok-Akkor húzás vissza a szobádba aludni.-nézek rá komolyan.
- Nem vagyok álmos *köhög* idáig aludtam.-fog egy pohár vizet és leül a tv elé-Akarsz nézni valamit?
- Park Chanyeol.-emelem fel a hangomat-Ha beteg vagy pihenj ha nem akkor meg var a próbaterem.
- De pihenek, hát nem csinálok semmit csak ülök. De...-lefekszik a kanapéra és kényelmesen elhelyezkedik-… így mar fekszek is-néz rám diadal ittasan.
- Szólj ha haldokolsz –forgatom meg a szemeimet és elvonulok a szobámba.
- Baekhyuuuun! *köhög*
- Mi van?-rohanok ki a szobámból ijedten.
- Hozol nekem zsepit? *pislog* Túl kényelmesen vagyok ahhoz hogy felálljak-vigyorog rám.
- Tudod kivel szórakozz-mondom majd hozzávágom a zsepis zacskót.- Gyökér-motyogom majd a szobámat veszem célba.
- Köszönöm *köhög*Jaj! A gyógyszerem be kéne vennem.Baekieeee.
- Emeld meg a hátsódat és vánszorogj oda.Nem vagyok a szolgád!-üvöltöm neki vissza a szobámból.
- Megmondalak Suhonak amiért nem ápolod a beteget!-kiabál mire kicsit bereked.
- Nem azért vagyok csak figyelnem kell téged.-támaszkodok neki karba tett kezekkel a nappali falának.
- És ha felállok és elájulok? -a homlokára teszi a tenyerét- Szerintem lázas vagyok *köhög*
- Megmondtam hogy aludj-megrántom a vállam de mivel elég sápadt ezért odamegyek hozzá-Istenem.Olyan szerencsétlen vagy.*ráteszi a kezét a homlokára* Szuper.Szerintem feljebb ment a lázad. *odaviszi a gyógyszereit plusz egy lázcsillapítót*
Vedd be aztán meg irány a szobád és aludj!-parancsolok rá. *beveszi*
- Itt nem aludhatok? *nyakig felhúzza a takarót* A tvre el tudok aludni-pislog rám.
- Nem!
- De úgy nem tudsz figyelni rám. Úgy mar 2 ajtót kell átkiabálnom *köhög* és az nem megy-próbálkozik tovább.
- Majd nyitva hagyom az ajtót.De Chanyeol ne vitatkozz már hanem menjél aludni.
- Jól van na megyek már-morcos arccal becsoszog es levágódik az ágyra én pedig az ajtóból figyelem minden mozdulatát.
- Énekelsz nekem altatót? –kérdezi miközben orráig felhúzza a takarót.
- Ühüm.Mit szeretnél hallani?
- Komolyan énekelsz? –néz rám elkerekedett szemekkel.
- Ahha.Miért?-nézek rá kérdően.
- Semmi *köhög* az Angelt légyszi-mosolyog rám.
- Rendben-leülök mellé és belekezdek-Machi amu geot do moreu neun airo geureohke
Dashi tae eo nan sungan gati...-mikor a szám feléhez értem azt vettem észre hogy Channie lehunyja a szemeit és elalszik.Felálltam mellőle és áthoztam a laptopomat a szobámból majd a fotelba kuporodva kezdtem el gépezni.Egy órával később az órára pillantottam és láttam hogy itt az ideje hogy Chanyeol bevegye a gyógyszerét.Odaültem mellé és ébresztgetni kezdtem de nem igazán akart felkelni.
- Elmentünk.Chanyeol pihenj és ne piszkáljatok egymást-kiáltott vissza az ajtóból Suho.
- Aham... –mondja Chanyeol majd feláll és kicammog a konyhába-Nem kell törnöd magad miattam.
- Jaj,de jó.-tapsikolok-Akkor húzás vissza a szobádba aludni.-nézek rá komolyan.
- Nem vagyok álmos *köhög* idáig aludtam.-fog egy pohár vizet és leül a tv elé-Akarsz nézni valamit?
- Park Chanyeol.-emelem fel a hangomat-Ha beteg vagy pihenj ha nem akkor meg var a próbaterem.
- De pihenek, hát nem csinálok semmit csak ülök. De...-lefekszik a kanapéra és kényelmesen elhelyezkedik-… így mar fekszek is-néz rám diadal ittasan.
- Szólj ha haldokolsz –forgatom meg a szemeimet és elvonulok a szobámba.
- Baekhyuuuun! *köhög*
- Mi van?-rohanok ki a szobámból ijedten.
- Hozol nekem zsepit? *pislog* Túl kényelmesen vagyok ahhoz hogy felálljak-vigyorog rám.
- Tudod kivel szórakozz-mondom majd hozzávágom a zsepis zacskót.- Gyökér-motyogom majd a szobámat veszem célba.
- Köszönöm *köhög*Jaj! A gyógyszerem be kéne vennem.Baekieeee.
- Emeld meg a hátsódat és vánszorogj oda.Nem vagyok a szolgád!-üvöltöm neki vissza a szobámból.
- Megmondalak Suhonak amiért nem ápolod a beteget!-kiabál mire kicsit bereked.
- Nem azért vagyok csak figyelnem kell téged.-támaszkodok neki karba tett kezekkel a nappali falának.
- És ha felállok és elájulok? -a homlokára teszi a tenyerét- Szerintem lázas vagyok *köhög*
- Megmondtam hogy aludj-megrántom a vállam de mivel elég sápadt ezért odamegyek hozzá-Istenem.Olyan szerencsétlen vagy.*ráteszi a kezét a homlokára* Szuper.Szerintem feljebb ment a lázad. *odaviszi a gyógyszereit plusz egy lázcsillapítót*
Vedd be aztán meg irány a szobád és aludj!-parancsolok rá. *beveszi*
- Itt nem aludhatok? *nyakig felhúzza a takarót* A tvre el tudok aludni-pislog rám.
- Nem!
- De úgy nem tudsz figyelni rám. Úgy mar 2 ajtót kell átkiabálnom *köhög* és az nem megy-próbálkozik tovább.
- Majd nyitva hagyom az ajtót.De Chanyeol ne vitatkozz már hanem menjél aludni.
- Jól van na megyek már-morcos arccal becsoszog es levágódik az ágyra én pedig az ajtóból figyelem minden mozdulatát.
- Énekelsz nekem altatót? –kérdezi miközben orráig felhúzza a takarót.
- Ühüm.Mit szeretnél hallani?
- Komolyan énekelsz? –néz rám elkerekedett szemekkel.
- Ahha.Miért?-nézek rá kérdően.
- Semmi *köhög* az Angelt légyszi-mosolyog rám.
- Rendben-leülök mellé és belekezdek-Machi amu geot do moreu neun airo geureohke
Dashi tae eo nan sungan gati...-mikor a szám feléhez értem azt vettem észre hogy Channie lehunyja a szemeit és elalszik.Felálltam mellőle és áthoztam a laptopomat a szobámból majd a fotelba kuporodva kezdtem el gépezni.Egy órával később az órára pillantottam és láttam hogy itt az ideje hogy Chanyeol bevegye a gyógyszerét.Odaültem mellé és ébresztgetni kezdtem de nem igazán akart felkelni.
-
Biztos valami szépet álmodik-motyogtam magamnak majd végig simítottam az
arcán.-Miért ilyen bonyolult?-suttogtam.
-
Baekhyun? -hunyorogva kinyitja a szemeit.
- Öm izé...-ijedtemben elkaptam a kezemet.~Francba.Ez így nem jó~-..Jóreggelt vagy inkább délutánt.
- Visszajöttek már a többiek?-kérdezte de láttam rajta hogy nem tudja hova tenni az előbbit.
- N-Nem.-felállok mellőle-Még nem.
- Baekhyun? -megérinti a saját arcát
- Mi az?- néztem rá rémülten. ~Ugye nem látta?~
- Ez jól esett-mosolyogva felül az ágyon és beletúr a hajába de nem néz fel.
*köhög majd fel néz egyenesen a szemembe*
- Öm izé...-ijedtemben elkaptam a kezemet.~Francba.Ez így nem jó~-..Jóreggelt vagy inkább délutánt.
- Visszajöttek már a többiek?-kérdezte de láttam rajta hogy nem tudja hova tenni az előbbit.
- N-Nem.-felállok mellőle-Még nem.
- Baekhyun? -megérinti a saját arcát
- Mi az?- néztem rá rémülten. ~Ugye nem látta?~
- Ez jól esett-mosolyogva felül az ágyon és beletúr a hajába de nem néz fel.
*köhög majd fel néz egyenesen a szemembe*
-
Mi volt ez?
- Mi?Miről beszélsz? ~Hátha nem hallotta~
Csak nézett rám egy darabig azokkal a gyönyörű szemeivel majd megszólalt.
- Mi?Miről beszélsz? ~Hátha nem hallotta~
Csak nézett rám egy darabig azokkal a gyönyörű szemeivel majd megszólalt.
-
Lehet csak álmodtam -megrázza a fejet majd feláll es maga köré tekeri a takarót
- Lement a lázad-próbálom terelni a témát de egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat.
- Jobban is érzem magam *kihúzza magát* Van valami kaja?-kérdezi és elindul a konyhába.
- Nincs.-megyek utána-Csináljak?
- Csinálsz? –csillannak fel a szemei es vigyorog.
- Ahham.Mit kérsz?
- Hmmmm-elgondolkozik- Mondjuk *köhög* gyros?
- Akkor 1 gyros rendel.-mosolyogok es elkeszítem- Kéééész!-kiáltok fel örömömben.
- Wááááá-tapsol és mocorog a széken-Nyaminyaminyami
- Jó étvágyat –lerakom elé a tálat és mosolyogva figyelem.
*gyorsan megeszi*
- Lement a lázad-próbálom terelni a témát de egy megkönnyebbült sóhaj hagyja el a számat.
- Jobban is érzem magam *kihúzza magát* Van valami kaja?-kérdezi és elindul a konyhába.
- Nincs.-megyek utána-Csináljak?
- Csinálsz? –csillannak fel a szemei es vigyorog.
- Ahham.Mit kérsz?
- Hmmmm-elgondolkozik- Mondjuk *köhög* gyros?
- Akkor 1 gyros rendel.-mosolyogok es elkeszítem- Kéééész!-kiáltok fel örömömben.
- Wááááá-tapsol és mocorog a széken-Nyaminyaminyami
- Jó étvágyat –lerakom elé a tálat és mosolyogva figyelem.
*gyorsan megeszi*
-
Mmmmm ez nagyon finom volt köszönöm-mosolyog és viszi a tányért a mosogatóhoz.
- Chanyeol.Ül!-parancsolok rá de ő úgy megijed hogy leül a földre.
- Bolond nem a földre.-nevetek rajta majd elveszem tőle a tányért és elmosogatom.
Mikor megfordulok csak azt látom,hogy Channie zavarában feláll es vissza ül az asztalhoz, ahonnan mosolyogva engem figyel.
- Mi van?-nézek rá zavartan.
- Meg soha nem nevettél ha kettesben voltunk-mondja és közben nem fagy le a mosoly az arcáról.
- Hmm..Tényleg?-kérdezem miközben kicsit elpirulok.
- Ühüm-bólogat majd feláll és kimegy a nappaliba,leül a kanapéra es csak bámulja a kikapcsolt tvt.
- Valami baj van?Megint lázas vagy?Fáj valamid?-megyek utána aggódva.
- Messze van a távirányító-mutat az asztalon levő távirányítóra.
- Hülye-forgatom a szemeimet és elindulok a szobám fele- És én még aggódtam érted.-puffogok.
- Mi olyan bonyolult?-kérdezi miközben hatra dől a kanapén.Ez a 3 szó villámcsapás ként ért. ~Szóval mégis hallotta?~ Kezdtem bepánikozni.
- Tessék?-kérdeztem de nem fordultam vissza.
- Mi olyan bonyolult? *sóhajt* Úgyis hallottad nem tudom miért ismétlem magam-mondta és közben rám néz.Éreztem ahogyan kíváncsi pillantásával méreget.
- Semmi.-feleltem miközben a szívemre tettem a kezemet és beharaptam a számat.
- Baekhyun... *köhög* miért nem mondasz igazat?-sóhajt és megszerzi a távirányítót.
- Chanyeol én én...sajnálom-berohantam a szobámba és az ajtó melletti falnak támaszkodva a földre csúsztam- Miért vagyok ilyen?Miért felek? -suttogtam magamnak majd átkaroltam a térdeimet és a lábamra hajtottam a fejemet.
*feláll, odamegy és kopog az ajtón majd benéz*
- Chanyeol.Ül!-parancsolok rá de ő úgy megijed hogy leül a földre.
- Bolond nem a földre.-nevetek rajta majd elveszem tőle a tányért és elmosogatom.
Mikor megfordulok csak azt látom,hogy Channie zavarában feláll es vissza ül az asztalhoz, ahonnan mosolyogva engem figyel.
- Mi van?-nézek rá zavartan.
- Meg soha nem nevettél ha kettesben voltunk-mondja és közben nem fagy le a mosoly az arcáról.
- Hmm..Tényleg?-kérdezem miközben kicsit elpirulok.
- Ühüm-bólogat majd feláll és kimegy a nappaliba,leül a kanapéra es csak bámulja a kikapcsolt tvt.
- Valami baj van?Megint lázas vagy?Fáj valamid?-megyek utána aggódva.
- Messze van a távirányító-mutat az asztalon levő távirányítóra.
- Hülye-forgatom a szemeimet és elindulok a szobám fele- És én még aggódtam érted.-puffogok.
- Mi olyan bonyolult?-kérdezi miközben hatra dől a kanapén.Ez a 3 szó villámcsapás ként ért. ~Szóval mégis hallotta?~ Kezdtem bepánikozni.
- Tessék?-kérdeztem de nem fordultam vissza.
- Mi olyan bonyolult? *sóhajt* Úgyis hallottad nem tudom miért ismétlem magam-mondta és közben rám néz.Éreztem ahogyan kíváncsi pillantásával méreget.
- Semmi.-feleltem miközben a szívemre tettem a kezemet és beharaptam a számat.
- Baekhyun... *köhög* miért nem mondasz igazat?-sóhajt és megszerzi a távirányítót.
- Chanyeol én én...sajnálom-berohantam a szobámba és az ajtó melletti falnak támaszkodva a földre csúsztam- Miért vagyok ilyen?Miért felek? -suttogtam magamnak majd átkaroltam a térdeimet és a lábamra hajtottam a fejemet.
*feláll, odamegy és kopog az ajtón majd benéz*
-
Baekhyun jól vagy?
- Nem-mormogom-Mért is lennék jól?-sóhajtok de a fejemet nem emelem fel.Érzem,hogy Chanyeol letérdel elém.
- Nem-mormogom-Mért is lennék jól?-sóhajtok de a fejemet nem emelem fel.Érzem,hogy Chanyeol letérdel elém.
-
Mi a baj?-kérdezi majd felém nyúl de visszahúzza a kezét.
- Te..-felnézek rá de nem nézek a szemébe-Te vagy a baj-suttogom remélve hogy nem hallja meg.
*pár másodperc csönd*
- Te..-felnézek rá de nem nézek a szemébe-Te vagy a baj-suttogom remélve hogy nem hallja meg.
*pár másodperc csönd*
-
Mit csináltam?-kérdezi érzelemmentes arccal ami megrémiszt.
- Semmit.Mindegy. -sóhajtok de még mindig nem merek a szemébe nézni.
- Ha az a baj hogy nem mehetsz próbára, nem muszáj velem maradnod -köhög es kihúzza magát.
- Oh igen.Ez az igazi Channie.-keservesen felnevetek- Az önfeláldozó,mindig mosolygós happy virus. *sóhajt* És megint nem látsz a dolgok mögé.-halkulok el a végére-Amúgy Suho kinyírna ha itthon hagynálak.Fejmosásból meg nem kérek.
- Nem értem mit kéne látnom-lenéz a földre és elgondolkozik.
- Sejtettem...De lehet ez így jobb is.-mosolyogok keservesem.
- Mondd eeel-közelebb csúszik es ráteszi a kezeit a térdemre amitől egy pillanatra megremegek majd a szemeibe nézek.
- Semmit.Mindegy. -sóhajtok de még mindig nem merek a szemébe nézni.
- Ha az a baj hogy nem mehetsz próbára, nem muszáj velem maradnod -köhög es kihúzza magát.
- Oh igen.Ez az igazi Channie.-keservesen felnevetek- Az önfeláldozó,mindig mosolygós happy virus. *sóhajt* És megint nem látsz a dolgok mögé.-halkulok el a végére-Amúgy Suho kinyírna ha itthon hagynálak.Fejmosásból meg nem kérek.
- Nem értem mit kéne látnom-lenéz a földre és elgondolkozik.
- Sejtettem...De lehet ez így jobb is.-mosolyogok keservesem.
- Mondd eeel-közelebb csúszik es ráteszi a kezeit a térdemre amitől egy pillanatra megremegek majd a szemeibe nézek.
-
De...Nem merem- mondom ki mire elcsuklik a hangom. ~Remek.Csak én lehetek ennyire nyomi~
- Miért nem?-elhalkul és lenéz a számra majd vissza a szemeimbe.
- Mert félek.Félek hogy mi lesz ha más is megtudja.-mondom a szemeibe de amint elhallgatok elnézek másfele.
- Nem mondom el senkinek, de... Nem szeretem ha valakinek rossz kedve van ha velem van.- megcsípi az arcomat mosolyogva.
*rárakom a kezemet a övére*
- Miért nem?-elhalkul és lenéz a számra majd vissza a szemeimbe.
- Mert félek.Félek hogy mi lesz ha más is megtudja.-mondom a szemeibe de amint elhallgatok elnézek másfele.
- Nem mondom el senkinek, de... Nem szeretem ha valakinek rossz kedve van ha velem van.- megcsípi az arcomat mosolyogva.
*rárakom a kezemet a övére*
-
Chanyeol-suttogom miközben rárakom a kezemet az arcomon pihenő kezére.Lenéz a
kezére majd vissza a szemeimbe de eltűnik a mosoly az arcáról.
- Én azt hiszem könnyebb lesz ha megmutatom.-közelebb húzom magamhoz és megcsókolom- Ez az ami miatt annyira félek.-suttogom majd félve várom a reakcióját.
Chanyeol szája tátva maradt és úgy pislog rám párat.
- Én azt hiszem könnyebb lesz ha megmutatom.-közelebb húzom magamhoz és megcsókolom- Ez az ami miatt annyira félek.-suttogom majd félve várom a reakcióját.
Chanyeol szája tátva maradt és úgy pislog rám párat.
-
Hát ő... -nyel egy nagyot majd hirtelen megcsókol.Most én lepődök meg de ez nem
sokáig tart.Átkarolom a nyakát és úgy viszonzom csókját de egy kis idő múlva
eltávolodok.
-
Uh én is beteg leszek-nevetek- Nem izgat.-összeérintem a homlokunkat és úgy
kérdezem-Akkor ez most azt jelenti hogy mi... -direkt nem fejezem be a mondatot
mert azt akarom,hogy ő mondja ki.
- Hogy mi együtt vagyunk-vigyorogva befejezi félbehagyott mondatomat.- És ezt most... Ez maradjon a mi titkunk?-simít végig az arcomon.
- Nem tudom.Pont emiatt nem akartam bevallani mert mi lesz ha a fiúk nem fogadják el vagy még rosszabb? –kérdezem könnybe lábadt szemekkel.
- Hé hé hé-letörli a könnyeimet és így folytatja.-Ők nem olyanok.- megpuszil és folytatja.-És örülök hogy elárultad-villantja rám 1000 wattos mosolyát.
- Akkor el akarod nekik mondani? Most rögtön?- kérdezem kicsit ijedten.
- Nincsenek is itthon-nevet ki.-És nem, majd rájönnek maguktól-nyugtat meg majd kicsit elhúzódik de csak annyira hogy rátámaszkodjon a térdemre.- Úgy jó lesz?
- Hm.Oké de....Na mindegy.-hozzá bújok- Szeretlek-suttogom a mellkasába.
- Én is szeretlek-szorosan megölel.
- Channie?Te forró vagy.-ijedten kapom fel a fejemet-Megint felment a lázad.-aggódva pillantok rá majd felpattanok és felhúzom őt is.-Gyere,pihenned kell!
- Nem akarok aludniiii-leül török ülésbe a földre.-Most keltem fel.
- Chanyeol ez nem vicc.Legalább had mérjem meg a lázadat.-kicsit idegesen nézek rá mire beadja a derekát.
- Oké-sóhajt es ráül az ágyamra-Itt leszek.
- Rendben.-bólinbtok majd kiszaladok a lázmérőért és megmérem a lázát.- 39.0 Ez nem jó.Nagyon nem jó.-kezdek pánikolni majd lenyomom az ágyra és betakarom- Nem kell aludnod csak maradj itt amíg hozom a lázcsillapítót.-Beviszem hozzá a lázcsillapítót valamint egy vizes törölközőt amit a fejére teszek-Vedd be aztán pihenés van.Oké?-megvárom még beveszi a gyógyszert és elindulok kifelé.
- Egyedül unatkozok-szól utánam és felemeli a takarót majd arrébb csúszik.
- Hozom a laptopomat.-nevetek majd bebújok mellé-Na mit csináljunk?Fanboard vagy Tumblr vagy valami film?
- Hogy mi együtt vagyunk-vigyorogva befejezi félbehagyott mondatomat.- És ezt most... Ez maradjon a mi titkunk?-simít végig az arcomon.
- Nem tudom.Pont emiatt nem akartam bevallani mert mi lesz ha a fiúk nem fogadják el vagy még rosszabb? –kérdezem könnybe lábadt szemekkel.
- Hé hé hé-letörli a könnyeimet és így folytatja.-Ők nem olyanok.- megpuszil és folytatja.-És örülök hogy elárultad-villantja rám 1000 wattos mosolyát.
- Akkor el akarod nekik mondani? Most rögtön?- kérdezem kicsit ijedten.
- Nincsenek is itthon-nevet ki.-És nem, majd rájönnek maguktól-nyugtat meg majd kicsit elhúzódik de csak annyira hogy rátámaszkodjon a térdemre.- Úgy jó lesz?
- Hm.Oké de....Na mindegy.-hozzá bújok- Szeretlek-suttogom a mellkasába.
- Én is szeretlek-szorosan megölel.
- Channie?Te forró vagy.-ijedten kapom fel a fejemet-Megint felment a lázad.-aggódva pillantok rá majd felpattanok és felhúzom őt is.-Gyere,pihenned kell!
- Nem akarok aludniiii-leül török ülésbe a földre.-Most keltem fel.
- Chanyeol ez nem vicc.Legalább had mérjem meg a lázadat.-kicsit idegesen nézek rá mire beadja a derekát.
- Oké-sóhajt es ráül az ágyamra-Itt leszek.
- Rendben.-bólinbtok majd kiszaladok a lázmérőért és megmérem a lázát.- 39.0 Ez nem jó.Nagyon nem jó.-kezdek pánikolni majd lenyomom az ágyra és betakarom- Nem kell aludnod csak maradj itt amíg hozom a lázcsillapítót.-Beviszem hozzá a lázcsillapítót valamint egy vizes törölközőt amit a fejére teszek-Vedd be aztán pihenés van.Oké?-megvárom még beveszi a gyógyszert és elindulok kifelé.
- Egyedül unatkozok-szól utánam és felemeli a takarót majd arrébb csúszik.
- Hozom a laptopomat.-nevetek majd bebújok mellé-Na mit csináljunk?Fanboard vagy Tumblr vagy valami film?
-
Hmm... Tumblr-be üsd be hogy Baekyeol, cuki fanartok vannak-a laptop felé fordul-Aztán jöhet valami
film.-mondja vigyorrogva mire rácsapok egyet a karjára.
- Na melyik filmet nézzük?
- Mik vannak? Valami vicceset.-adja ki az utasítást miközben átölel.
- Van valami ötleted?Valami mese?
- Meseee, hmmm. Csizmás a kandúr!-vigyorog rám. ~Esküszöm ilyenkor tökre hasonlít az Alice csodaországban filmből arra a macskára~
- Oké -mosolyogva megkeresem a gépen a "mesék" mappát és elindítom a filmet-Jó választás-elhelyezkedek és hozzá bújok ő pedig átölel.
- Mikor jönnek a többiek?-néz rám ártatlanul és megpuszil.
- Umm most 1 óra van es szerda szóval olyan 4 körül.Miért?-pislogok rá meglepetten.
- Csakhogy mennyi időnk lesz meg a film után.válaszolja és hirtelen megcsókol.
- Hjaaa.Felejtsd el.Beteg vagy és pihenned kell.-mondja határozottan a szemeibe de a végére ellágyul a hangom.
- Oké-sóhajt és vissza fordul a gép felé-Akkor majd holnap.Csak veszíts kő-papír-ollóban.-vigyorog.
- Úgyse fogod kibírni-motyogom és én is visszafordulok a gép felé.
- És nem fogsz tudni ellenállni…Oh ez jó volt.-nevet és a képernyőre mutat.
- Ki mondta hogy akarok?-suttogom mosolyogva-Wiii nekem kell egy ilyen cica-mutatok Csizmásra.
- Uuuuuu-utánozza a cicát aki a klubban van.
- Azt a cicát is elfogadom-mutatok rá a klubos cicára.
- Uuuuu-ismét eljátssza és rám néz hatalmas szemeivel-Miau.
- Mik vannak? Valami vicceset.-adja ki az utasítást miközben átölel.
- Van valami ötleted?Valami mese?
- Meseee, hmmm. Csizmás a kandúr!-vigyorog rám. ~Esküszöm ilyenkor tökre hasonlít az Alice csodaországban filmből arra a macskára~
- Oké -mosolyogva megkeresem a gépen a "mesék" mappát és elindítom a filmet-Jó választás-elhelyezkedek és hozzá bújok ő pedig átölel.
- Mikor jönnek a többiek?-néz rám ártatlanul és megpuszil.
- Umm most 1 óra van es szerda szóval olyan 4 körül.Miért?-pislogok rá meglepetten.
- Csakhogy mennyi időnk lesz meg a film után.válaszolja és hirtelen megcsókol.
- Hjaaa.Felejtsd el.Beteg vagy és pihenned kell.-mondja határozottan a szemeibe de a végére ellágyul a hangom.
- Oké-sóhajt és vissza fordul a gép felé-Akkor majd holnap.Csak veszíts kő-papír-ollóban.-vigyorog.
- Úgyse fogod kibírni-motyogom és én is visszafordulok a gép felé.
- És nem fogsz tudni ellenállni…Oh ez jó volt.-nevet és a képernyőre mutat.
- Ki mondta hogy akarok?-suttogom mosolyogva-Wiii nekem kell egy ilyen cica-mutatok Csizmásra.
- Uuuuuu-utánozza a cicát aki a klubban van.
- Azt a cicát is elfogadom-mutatok rá a klubos cicára.
- Uuuuu-ismét eljátssza és rám néz hatalmas szemeivel-Miau.
- Miau-utánzom majd egy puszit nyomok az arcára.
- Oh, tojás!-mutat a képernyőre.-Melyik elmebeteg találta ki ezt a záptojást? Akkor mar lehetne benne Bacon is.
- Bacon?-meglepődve nézek rá.
- Hát ha már tojás van? Tojással finom a bacon.-bólogat es megcsókol-Fiiiincsi.
Meglepődök
a hirtelen cselekedetétől de erről eszembe jut valami.
-
Hmm akkor a fanok szerint finom vagyok-gondolkodok hangosan.
- Szerintem is az vagy-kacsint rám és visszafordul a gép felé.
- Szerinted Suho megengedné hogy cicát tartsak itthon?-nézek rá csillogó szemekkel.
- Huha-nevet és bele túr a hajába-Nem tudom, de hajlik a nem felé.-rám néz- Megkérdezzük?
- Ahha-felcsillan a szemem és vidáman bólogatok- Megpróbálom mikor hazaérnek. És te belemennél?-nézek rá vidáman.
- Naná! Milyen buli lenne már.-vigyorog miközben elképzeli-Itt rohangálna.-mutogat a kezével össze vissza.
- Igen.Olyan kis cuki lenne.Tuti velem aludna.-mosolyogok ahogy elképzelem.
- És velem nem aludhat?-biggyeszti le az alsó ajkat. ~De most komolyan.Ki tud neki nemet mondani?~
- Dehogy nem-megpuszilom az arcát- De csak utánam.- kacsintok majd megcsókolom.
- Biztos nézni akarjuk mi ezt?-suttogja a levegővételnél.
- Én már láttam-suttogom vissza mosolyogva.
*lecsukja a laptopot és leteszi a földre*
- Szerintem is az vagy-kacsint rám és visszafordul a gép felé.
- Szerinted Suho megengedné hogy cicát tartsak itthon?-nézek rá csillogó szemekkel.
- Huha-nevet és bele túr a hajába-Nem tudom, de hajlik a nem felé.-rám néz- Megkérdezzük?
- Ahha-felcsillan a szemem és vidáman bólogatok- Megpróbálom mikor hazaérnek. És te belemennél?-nézek rá vidáman.
- Naná! Milyen buli lenne már.-vigyorog miközben elképzeli-Itt rohangálna.-mutogat a kezével össze vissza.
- Igen.Olyan kis cuki lenne.Tuti velem aludna.-mosolyogok ahogy elképzelem.
- És velem nem aludhat?-biggyeszti le az alsó ajkat. ~De most komolyan.Ki tud neki nemet mondani?~
- Dehogy nem-megpuszilom az arcát- De csak utánam.- kacsintok majd megcsókolom.
- Biztos nézni akarjuk mi ezt?-suttogja a levegővételnél.
- Én már láttam-suttogom vissza mosolyogva.
*lecsukja a laptopot és leteszi a földre*
-
Még tuti van időnk-mosolyog és egy lendülettel fölöttem terem és befekszik a
két lábam közé.
- Még elvileg 2 óránk van-karolom át a nyakát és a hajával kezdek játszadozni mire ő lehajol és puszikkal lepi el a nyakamat.
- Csak elég lesz.-lehel egy csókot a kulcscsontomra.
- Remélem-jólesően sóhajtok egyet majd megcsókolom.
- Megjöttünk-kiabál be a házba Suho.
- Mi a franc?-néz rám Chanyeol kikerekedett szemekkel és ismét mellém fekszik.
- Fogalmam sincs.De Suhonak szörnyű az időzítése mint általában-nevetek majd újra betakarom.-Akkor muszáj leszel pihenni.-kimászok az ágyból- Kimegyek hozzájuk.
- Majd gyere vissza.És a cicát együtt kérdezzük meg!-mutat rám ujjával.
- Az nem lenne kicsit feltűnő?-nevetek majd rámutatok- Aludj!-parancsolok rá.
- De nem bírok.-motyogja miközben álláig felhúzza a takarót.
- Akkor hallgass zenét vagy ott a laptopom de ne kelj fel.Nem akarom hogy megint felmenjen a lázad-nézek rá aggódva.
- Nemrég vettem be a gyógyszert... De egyedül unatkozooook-lebiggyeszti az alsó ajkat.
-Kyungsoo úgyis mindjárt...
- Hol vagy Channie?Jongin Chanyeol mért nincs a szobájában?Lehet hogy rosszul van.-hallatszódik kintről Kyungsoo aggódó hangja.
-..keresni fog.-nevetve fejezem be a mondatot.
*a fejére húzza a takarót*
- Még elvileg 2 óránk van-karolom át a nyakát és a hajával kezdek játszadozni mire ő lehajol és puszikkal lepi el a nyakamat.
- Csak elég lesz.-lehel egy csókot a kulcscsontomra.
- Remélem-jólesően sóhajtok egyet majd megcsókolom.
- Megjöttünk-kiabál be a házba Suho.
- Mi a franc?-néz rám Chanyeol kikerekedett szemekkel és ismét mellém fekszik.
- Fogalmam sincs.De Suhonak szörnyű az időzítése mint általában-nevetek majd újra betakarom.-Akkor muszáj leszel pihenni.-kimászok az ágyból- Kimegyek hozzájuk.
- Majd gyere vissza.És a cicát együtt kérdezzük meg!-mutat rám ujjával.
- Az nem lenne kicsit feltűnő?-nevetek majd rámutatok- Aludj!-parancsolok rá.
- De nem bírok.-motyogja miközben álláig felhúzza a takarót.
- Akkor hallgass zenét vagy ott a laptopom de ne kelj fel.Nem akarom hogy megint felmenjen a lázad-nézek rá aggódva.
- Nemrég vettem be a gyógyszert... De egyedül unatkozooook-lebiggyeszti az alsó ajkat.
-Kyungsoo úgyis mindjárt...
- Hol vagy Channie?Jongin Chanyeol mért nincs a szobájában?Lehet hogy rosszul van.-hallatszódik kintről Kyungsoo aggódó hangja.
-..keresni fog.-nevetve fejezem be a mondatot.
*a fejére húzza a takarót*
-
Itt vagyok -motyogja halkan. Én pedig nevetve kimegyek a szobából de
összeütközök Kyungsooval.
- Ooh Baekie.Hol van Chanie?-kérdezi aggódó szemekkel.
- Itt-mutatok a szobám ajtajára amin ő be is rohan egyből.
- Channieee-visítja és ráveti magát a betegre.-Jobban vagy?
- Na minden rendben volt?-érdeklődik Suho mikor kisétálok a nappaliba.
- Igen.Csak volt mikor felment a láza de már nem vészes.-mosolyogok- Umm Suho?Lehet hülyeség de szeretnék egy kis cicát.Van rá valami mód hogy örökbe fogadjak egyet és itt élhessen velünk?-kérdezem majd félve felpillantok leaderem arcára.
- Ide a dormba?Ez nem jó ötlet Baekie.Mi lenne vele mikor mi utazunk?-néz rám szomorú arccal.
- Ééértem.Akkor nem.-elszomorodok és visszaindulok Chanyeolhoz.
- Ooh Baekie.Hol van Chanie?-kérdezi aggódó szemekkel.
- Itt-mutatok a szobám ajtajára amin ő be is rohan egyből.
- Channieee-visítja és ráveti magát a betegre.-Jobban vagy?
- Na minden rendben volt?-érdeklődik Suho mikor kisétálok a nappaliba.
- Igen.Csak volt mikor felment a láza de már nem vészes.-mosolyogok- Umm Suho?Lehet hülyeség de szeretnék egy kis cicát.Van rá valami mód hogy örökbe fogadjak egyet és itt élhessen velünk?-kérdezem majd félve felpillantok leaderem arcára.
- Ide a dormba?Ez nem jó ötlet Baekie.Mi lenne vele mikor mi utazunk?-néz rám szomorú arccal.
- Ééértem.Akkor nem.-elszomorodok és visszaindulok Chanyeolhoz.
-
Sajnálom.-szól utánam mire rávillantok egy mosolyt és visszamegyek a szobámban
ahol a következő kép fogad.Egy ágyon fekvő Chanyeol és egy rajta fetrengő
Kyungsoo. ~Héé Kyungie ne ölelgesd az ÉN Happy
Virus-ömet~ Morgok magamban.
- Omo Kyungsoo-nyög egyet Channie és lenyomja magáról-Nem vagyok most ilyen erős.-nevet majd rám pillant és meglátja az elkeseredett arcomat.-Mi ez a búskomor pofi?
- Semmi-megrázom a fejemet és felkapom a laptopomat-Kyungie azért óvatosan mert még felmehet a láza.-mondom majd kimegyek a szobából és keresek egy csendes zugot amit meg is találok Chanyeol szobájában.
- Kyungieee, hozol nekem légyszi egy pohár vizet?-kérdezi Chanyeol.
- Rohanok-azzal Kyungsoo már el is tűnt a szobából.
Amint Kyungsoo kimegy a szobából,Channie maga köré csavarja a takarót es elindul megkeresni engem.
- Baekhyun!
- Channie?Mondtam hogy ne kelj fel.
- Nem tök mindegy?-jön oda hozzám-Máris megkérdezted Suhot?
- Nem.Nem tök mindegy.-emelem fel a hangomat. ~Mért vagy ilyen bolond?~
- Ki nem szarja le ha még egy gyógyszert be kell vennem?-emeli fel ő is a hangját.
- Mondjuk rajtad kívül senki!.-üvöltök rá.- Olyan gyerekes vagy.Minek kell mindig az ellenkezőjét csinálnod annak amit mondok?Önfejű vagy.-üvöltöm a szemébe mire ő nyel egy nagyot.~Talán kicsit durva voltam?~
- Talán mert azt akarom hogy velem legyél!?-kiabál és rám dobja a takarót.
- Jó.Akkor tudod mit?-levágom a földre a takarót mérgemben.- Járkálj az egész házba vígan a hőemelkedéseddel.Csak nyugodtan.Én egy szót sem fogok érte szólni.Csak nehogy a kórházban köss ki a lázgörcsöddel.-üvöltöm vissza könnyes szemekkel. ~Idióta miért vagy ennyire felelőtlen?~
- Baekie... -sóhajt és letörli a könnyeimet.
- Ne nyúlj hozzam.- ütöm el a kezét az arcomtól mire ő szó nélkül lefekszik az ágyára,a fal felé fordul és némán könnyezni kezd.Sajgott a szívem azért amiért így kell hogy lássam de nagyon mérges lettem rá.Felvettem a takarót a földről és rádobtam.Még végigmértem a szememmel majd megfogtam a laptopomat és könnyes arccal visszavonultam a szobámba.
- Jól vagy?-jött a kérdés a hátam mögül amitől kicsit megijedtem.
- Kyungie most léci hagyj békén.Egyedül szeretnék lenni.Inkább Channiet vigasztald meg.-fordultam felé és letöröltem a könnyeimet.
- Rendben-bólintott majd kiment a szobámból és becsukta az ajtót.
- Omo Kyungsoo-nyög egyet Channie és lenyomja magáról-Nem vagyok most ilyen erős.-nevet majd rám pillant és meglátja az elkeseredett arcomat.-Mi ez a búskomor pofi?
- Semmi-megrázom a fejemet és felkapom a laptopomat-Kyungie azért óvatosan mert még felmehet a láza.-mondom majd kimegyek a szobából és keresek egy csendes zugot amit meg is találok Chanyeol szobájában.
- Kyungieee, hozol nekem légyszi egy pohár vizet?-kérdezi Chanyeol.
- Rohanok-azzal Kyungsoo már el is tűnt a szobából.
Amint Kyungsoo kimegy a szobából,Channie maga köré csavarja a takarót es elindul megkeresni engem.
- Baekhyun!
- Channie?Mondtam hogy ne kelj fel.
- Nem tök mindegy?-jön oda hozzám-Máris megkérdezted Suhot?
- Nem.Nem tök mindegy.-emelem fel a hangomat. ~Mért vagy ilyen bolond?~
- Ki nem szarja le ha még egy gyógyszert be kell vennem?-emeli fel ő is a hangját.
- Mondjuk rajtad kívül senki!.-üvöltök rá.- Olyan gyerekes vagy.Minek kell mindig az ellenkezőjét csinálnod annak amit mondok?Önfejű vagy.-üvöltöm a szemébe mire ő nyel egy nagyot.~Talán kicsit durva voltam?~
- Talán mert azt akarom hogy velem legyél!?-kiabál és rám dobja a takarót.
- Jó.Akkor tudod mit?-levágom a földre a takarót mérgemben.- Járkálj az egész házba vígan a hőemelkedéseddel.Csak nyugodtan.Én egy szót sem fogok érte szólni.Csak nehogy a kórházban köss ki a lázgörcsöddel.-üvöltöm vissza könnyes szemekkel. ~Idióta miért vagy ennyire felelőtlen?~
- Baekie... -sóhajt és letörli a könnyeimet.
- Ne nyúlj hozzam.- ütöm el a kezét az arcomtól mire ő szó nélkül lefekszik az ágyára,a fal felé fordul és némán könnyezni kezd.Sajgott a szívem azért amiért így kell hogy lássam de nagyon mérges lettem rá.Felvettem a takarót a földről és rádobtam.Még végigmértem a szememmel majd megfogtam a laptopomat és könnyes arccal visszavonultam a szobámba.
- Jól vagy?-jött a kérdés a hátam mögül amitől kicsit megijedtem.
- Kyungie most léci hagyj békén.Egyedül szeretnék lenni.Inkább Channiet vigasztald meg.-fordultam felé és letöröltem a könnyeimet.
- Rendben-bólintott majd kiment a szobámból és becsukta az ajtót.
-
Francba –földhöz vágtam egy párnát mérgemben majd sírva a földre rogytam és
könnyeim közt álomba zuhantam.
Chanyeol POV
- Channie, mi történt?-érdeklődik Kyungsoo miközben becsukja az ajtót.
- Baekhyun... –suttogom miközben lehunyom a szemeimet.
- Azt hittem már megszoktad hogy bunkó veled.-ül le mellém Kyungsoo.
- Fogd be.-a fejemre húzzom a takarót-Aludni akarok. ~Miért bántod őt Kyungie?Ő nem tehet semmiről.Az egész az én hibám~
- Az asztalra teszem a vizet... Maradjak?-pillant vissza Kyungie az ajtóból.
- Nem kell köszi.-motyogom és álomba sírom magamat.
Baekhyun POV
-
Hmm…Elaludtam?-feltápászkodok a földről ahol összegörnyedve aludtam- Oh Jongin?-nézek ijedten az ajtónak
támaszkodó fiúra-Mennyi az idő?
- 4 óra. Mi történt Baekie?-lép oda hozzám.- Minden oké?
- Semmi.-letörlöm a könnyeimet- Uhh.Szétrobban a fejem.-kapok a lüktető fejemhez.- Megyek beveszek valamit.-motyogom mire berekedek. ~Na ne ez nagyon nem jó~
- Na ne.Ugye nem leszel te is beteg?-néz rám kétségbe esetten Jongin.
- Nyugi nem. *köhög* Vagy még is.Megyek beveszek valamit.-köszörülöm meg a torkomat majd kimegyek a konyhába és beveszek egy fájdalomcsillapítót. Elindulok vissza a szobámba de megtorpanok Channie ajtajánál és fájdalmasan sóhajtok mikor szemeim előtt újra lepörög a veszekedésünk.
- 4 óra. Mi történt Baekie?-lép oda hozzám.- Minden oké?
- Semmi.-letörlöm a könnyeimet- Uhh.Szétrobban a fejem.-kapok a lüktető fejemhez.- Megyek beveszek valamit.-motyogom mire berekedek. ~Na ne ez nagyon nem jó~
- Na ne.Ugye nem leszel te is beteg?-néz rám kétségbe esetten Jongin.
- Nyugi nem. *köhög* Vagy még is.Megyek beveszek valamit.-köszörülöm meg a torkomat majd kimegyek a konyhába és beveszek egy fájdalomcsillapítót. Elindulok vissza a szobámba de megtorpanok Channie ajtajánál és fájdalmasan sóhajtok mikor szemeim előtt újra lepörög a veszekedésünk.
-
Mmm Baekhyun-motyogja álmában.
- Channie?-bemegyek és odalépek hozzá.
- Baekie *mosolyog* Ne edd meg, az..... Az enyém-motyog még mindig álmában.
- Velem álmodik.-nevetek de átmegy köhögésbe.
- Szeretlek- suttogja és kidugja a kezét a takaró alól így lelóg az ágyról.Elmosolyodok és visszateszem a kezét a takaró alá majd végigsimítok az arcán.
- Szuper-morgom és bevizezek egy törölközőt majd a homlokára teszem de ő egy grimasszal oldalra rántja a fejét így leesik róla a törölköző.
- Channie?-bemegyek és odalépek hozzá.
- Baekie *mosolyog* Ne edd meg, az..... Az enyém-motyog még mindig álmában.
- Velem álmodik.-nevetek de átmegy köhögésbe.
- Szeretlek- suttogja és kidugja a kezét a takaró alól így lelóg az ágyról.Elmosolyodok és visszateszem a kezét a takaró alá majd végigsimítok az arcán.
- Szuper-morgom és bevizezek egy törölközőt majd a homlokára teszem de ő egy grimasszal oldalra rántja a fejét így leesik róla a törölköző.
-
Miért kiabálsz? – kiáltja álmában. ~Lázálom?Ugye
nem?~
- Hé!Channie!Chanyeol.Kelj fel!-rázogatom majd visszateszem a törölközőt a fejére ami miatt kipattannak a szemei.
- Oh, hál’ istennek-néz rám mosolyogva majd elnéz a másik irányba.
- Felment a lázad-közlöm vele a ma sokadjára elhangzó mondatot és elveszem a kezemet a homlokáról- Én megmondtam *sóhajt* De miért is hallgatnál rám?
- Amúgy is felment volna, elmúlt a gyógyszer hatása. *köhög*
- Nem ment volna ha hallgatsz rám.De miért is tenned?-mondom fáradt hangon.
- Mi van a hangoddal?-néz rám gyönyörű barna szemeivel.
- Semmi.Amúgy is csak azért jöttem,mert álmodban az én nevemet motyogtad-köhintek egyet és elindulok kifelé.
- Várj!-leveszi a fejéről a törölközőt.
- Mi az?-fordulok vissza a nyitott ajtóból.
- Nagyon utálsz?-kérdezi egész testével felém fordulva.
- Én végig igazat mondtam. *sóhajt*
- Az nem igaz. *köhög* Mi van a hangoddal?
- Ne törődj vele.-mondom majd kimegyek az ajtón. ~Tuti hogy ha megtudja akkor magát fogja okolni~
- Hé!Channie!Chanyeol.Kelj fel!-rázogatom majd visszateszem a törölközőt a fejére ami miatt kipattannak a szemei.
- Oh, hál’ istennek-néz rám mosolyogva majd elnéz a másik irányba.
- Felment a lázad-közlöm vele a ma sokadjára elhangzó mondatot és elveszem a kezemet a homlokáról- Én megmondtam *sóhajt* De miért is hallgatnál rám?
- Amúgy is felment volna, elmúlt a gyógyszer hatása. *köhög*
- Nem ment volna ha hallgatsz rám.De miért is tenned?-mondom fáradt hangon.
- Mi van a hangoddal?-néz rám gyönyörű barna szemeivel.
- Semmi.Amúgy is csak azért jöttem,mert álmodban az én nevemet motyogtad-köhintek egyet és elindulok kifelé.
- Várj!-leveszi a fejéről a törölközőt.
- Mi az?-fordulok vissza a nyitott ajtóból.
- Nagyon utálsz?-kérdezi egész testével felém fordulva.
- Én végig igazat mondtam. *sóhajt*
- Az nem igaz. *köhög* Mi van a hangoddal?
- Ne törődj vele.-mondom majd kimegyek az ajtón. ~Tuti hogy ha megtudja akkor magát fogja okolni~
Chanyeol
POV
*felül, megissza a vizet és kicsoszog a konyhába hogy újra töltse*
- Nem aludtál sokáig- jön be a konyhába Jongin.
- Naja... *iszik*
- Amúgy az egész lakásban hallatszódott hogy kiabáltok. Erre most Baekhyun is beteg lett ráadásul be is rekedt-támaszkodik a pultnak.
*elejti a poharat ami hangos csattanással találkozik a földdel és szét törik*
- Jól vagy?-teszi vállamra a kezét.
- Nem.-beletemetem az arcomat a tenyereimbe-Ez az egész miattam van. Ha vigyáztam volna magamra es nem lennék beteg... *megrázza a fejét*
Baekhyun
POV
*bebújik a takaró
alá és az ölébe veszi a laptopot*
-
Mit csináljak? *köhög* Inkább olvasok
valamit-gondolkozok hangosan majd lerakom a laptopomat és előveszem a könyvemet.
- Baekhyun-kopog az ajtófélfán Chanyeol
- Chanyeol?
- Hoztam mézes teát.-szorongatja mind a két kezével a bögrémet.- Segít rendbe hozni a hangod.-nyújtja felém.
- Honnan..Jongiiin.-csapok a homlokomra- Köszönöm.-mosolygok rá.
- Kérsz valamit? *billeg előre hátra*
- Miért nem pihensz?Lázas vagy *belekortyol teába* Aucs ez forró *legyezi a nyelvet*
- Te nem vagy az?- néz rám meglepődött arccal.
- Nem. *tovább legyezi a nyelvet* Aucs ég a nyelvem.
- Hozok vizet *szalad a konyhába és a szilánkokat kikerülve tölt vizet* Tessék -nyújtja oda és leül mellém.
- Most miért vagy ilyen? *meglepődik* Mi ez az egész Chanyeol?
- Bűntudat?-rántja meg a vállát.-Igyál, jobb lesz-tartja az arcom elé a vizet.
- Bűntudat?-rakom le a poharat az éjjeliszekrényemre- Chanyeol?-nézek rá érteten arccal.
- Mi az?-játssza a tudatlant.-Kérsz kaját? *feláll*
- Chanyeol-kiáltok rá amit meg is bánok mert kisebb köhögő roham követi.-Valaszolj!
- Nem kéne erőltetned a hangod.-néz rám aggódó arccal és vissza ül az ágyra.
- Nem kéne kerülnöd a választ-nézek a szemébe és karba teszem a kezemet.
- Csak bűntudatot érzek amiatt hogy hagytam magam lebetegedni... *sóhajt* Ha nem lennék beteg, neked se lenne semmi bajod.
- Te hülye vagy-két kezem köze fogom az arcát és kényszerítem arra hogy rám nézzen.-Nem a te hibád Channie-mondom a szemeibe.
- De én betegítettelek le... Meg miattam kiabáltad el a hangod-össze szorítja a száját.
- Nem kiabáltam el a hangomat.Ez valószínűleg a betegségtől van. Viszont azért kiabáltam mert felelőtlen és meggondolatlan vagy.-lenézek a szájára majd vissza a szemeibe.
- Hát igen... De ezt eddig is tudtad. *1 másodpercre elmosolyodik*
*Suho az ajtónál megtorpan mert még nem hallotta eddig beszélgetni a Baekyeol páros*
- Viszont valaki settenkedik az ajtónál.-mondom kicsit hangosabban de köhögni kezdek.
- Baekhyun-kopog az ajtófélfán Chanyeol
- Chanyeol?
- Hoztam mézes teát.-szorongatja mind a két kezével a bögrémet.- Segít rendbe hozni a hangod.-nyújtja felém.
- Honnan..Jongiiin.-csapok a homlokomra- Köszönöm.-mosolygok rá.
- Kérsz valamit? *billeg előre hátra*
- Miért nem pihensz?Lázas vagy *belekortyol teába* Aucs ez forró *legyezi a nyelvet*
- Te nem vagy az?- néz rám meglepődött arccal.
- Nem. *tovább legyezi a nyelvet* Aucs ég a nyelvem.
- Hozok vizet *szalad a konyhába és a szilánkokat kikerülve tölt vizet* Tessék -nyújtja oda és leül mellém.
- Most miért vagy ilyen? *meglepődik* Mi ez az egész Chanyeol?
- Bűntudat?-rántja meg a vállát.-Igyál, jobb lesz-tartja az arcom elé a vizet.
- Bűntudat?-rakom le a poharat az éjjeliszekrényemre- Chanyeol?-nézek rá érteten arccal.
- Mi az?-játssza a tudatlant.-Kérsz kaját? *feláll*
- Chanyeol-kiáltok rá amit meg is bánok mert kisebb köhögő roham követi.-Valaszolj!
- Nem kéne erőltetned a hangod.-néz rám aggódó arccal és vissza ül az ágyra.
- Nem kéne kerülnöd a választ-nézek a szemébe és karba teszem a kezemet.
- Csak bűntudatot érzek amiatt hogy hagytam magam lebetegedni... *sóhajt* Ha nem lennék beteg, neked se lenne semmi bajod.
- Te hülye vagy-két kezem köze fogom az arcát és kényszerítem arra hogy rám nézzen.-Nem a te hibád Channie-mondom a szemeibe.
- De én betegítettelek le... Meg miattam kiabáltad el a hangod-össze szorítja a száját.
- Nem kiabáltam el a hangomat.Ez valószínűleg a betegségtől van. Viszont azért kiabáltam mert felelőtlen és meggondolatlan vagy.-lenézek a szájára majd vissza a szemeibe.
- Hát igen... De ezt eddig is tudtad. *1 másodpercre elmosolyodik*
*Suho az ajtónál megtorpan mert még nem hallotta eddig beszélgetni a Baekyeol páros*
- Viszont valaki settenkedik az ajtónál.-mondom kicsit hangosabban de köhögni kezdek.
-
Bocsi, de...-belép az ajtón és ránk néz-Ti most komolyan beszélgettek?
- Aha.-pislog rá értetlenül Chanyeol.
- Baj?-nézek rá morcosan mire ő csak feltartja a kezeit.
- Nem.- rázza meg a fejét és vigyorogva ki megy.
- Okéé.-néz értetlenül az ajtó felé
- Bleee.-kinyújtom a nyelvemet a csukott ajtóra mire Channie elmosolyodik.
- Hol is tartottunk? –kérdezi majd lenéz maga elé.
- Itt-csókolom meg és hátra dőlök az ágyon.Láttam rajta,hogy meglepődött mert pár pillanatig csak pislogott rám majd elmosolyodott,lehajolt hozzám és összekapcsolta ajkainkat.
- Már úgy is mindegy hisze4n mind a ketten betegek vagyunk.-mosolygok rá majd átkarolom a nyakát és lehúzom magamhoz egy újabb szenvedélyes csókra.
- Baekie kölcsön adod a laptop…-nyit be az ajtón Kyungsoo de meglát minket és elakad-..töltőt.-pislog értetlenül ránk és kell neki egy fél perc mire feldolgozza a látottakat.- Ti most..
- Mivan Kyungsoo? –néz ránk kikerekedett szemekkel- Szóval ezért lettel te is beteg.-mutat rám nevetve.Chanyeol gyorsan felül és feléjük fordul.
- Aha.-pislog rá értetlenül Chanyeol.
- Baj?-nézek rá morcosan mire ő csak feltartja a kezeit.
- Nem.- rázza meg a fejét és vigyorogva ki megy.
- Okéé.-néz értetlenül az ajtó felé
- Bleee.-kinyújtom a nyelvemet a csukott ajtóra mire Channie elmosolyodik.
- Hol is tartottunk? –kérdezi majd lenéz maga elé.
- Itt-csókolom meg és hátra dőlök az ágyon.Láttam rajta,hogy meglepődött mert pár pillanatig csak pislogott rám majd elmosolyodott,lehajolt hozzám és összekapcsolta ajkainkat.
- Már úgy is mindegy hisze4n mind a ketten betegek vagyunk.-mosolygok rá majd átkarolom a nyakát és lehúzom magamhoz egy újabb szenvedélyes csókra.
- Baekie kölcsön adod a laptop…-nyit be az ajtón Kyungsoo de meglát minket és elakad-..töltőt.-pislog értetlenül ránk és kell neki egy fél perc mire feldolgozza a látottakat.- Ti most..
- Mivan Kyungsoo? –néz ránk kikerekedett szemekkel- Szóval ezért lettel te is beteg.-mutat rám nevetve.Chanyeol gyorsan felül és feléjük fordul.
-
Izé... -a szája elé tartja a hatalmas tenyerét.
- 5 perc es a nappaliban leszünk.-válaszolok miután én is ülő pozícióba szenvedtem magamat.
- Oooké-néz ránk Jongin és kirángatja Kyungsoot a szobából.
- Asszem ideje vallani.-nézek „cinkos társamra”
- Egy nap se kellett hogy rájöjjenek-idegesen felnevet és kifújja a levegőt.- Biztos? Nem kérjük meg őket hogy falazzanak?
- Ahha úgy ismered te Kyungsoot? -nevetek arc kifejezésén-Suho meg hááát a cicára nemet mondott de nem baj mert mégis kaptam egyet.-mosolygok- Uuuu -utánozom a cicát és rámutatok mire ő elneveti magát.
- Hát akkor irány a halál.-feláll és felém nyújtja a kezét.
- Menjünk-felállok és megölelem- Bocs hogy kiabáltam.
- Bocs hogy lebetegítettelek.-szorít magához majd egy utolsó csókot váltottunk és kimentünk a többiekhez a nappaliba.Érdekes volt a látvány.Sehun majdnem bealudt a kanapén,Kyungie még mindig kikerekedett szemekkel ült és próbálta feldolgozni a látványt,Jongin pedig simogatta a hátát és perverz mosollyal az arcán valamit súgott a fülébe amitől a Do fiú szemei kétszer akkorák lettek mint eddig voltakha ez egyáltalán még lehetséges volt.Suho hát igen ő pedig egy bárgyú
mosollyal az arcán nézett ránk.
- Akkor halljuk mire fel ez a hirtelen megbeszélés?-vigyorog JoonMyun.
- Háát.Szóval.Mi...-próbáltam valami értelmeset kinyögni de nem sikerült.
- Na várj várj várj. Milyen a kedved hyung?-fordul Suho felé mosolyogva
- Jobb hogy láttalak titeket beszélgetni.-mosolyog ~Ahh komolyan hogy tud ennyit mosolyogni?~
- Hát izé... -rám néz majd vissza a többiekre- Az a helyzet hogy mi... –mutogat össze vissza zavarában- ...egy kicsit... Összejöttünk. -kifújja a levegőt a megkönnyebbüléstől hogy kimondta. ~Köszönöm Channie megmentettél~ Mosolygok zavartan.
- Véééégre-kiált fel vidáman a kanapén ülő négy fiú.
- V-végre?-most a mi szemünk lett akkora mint az imént Kyungsoo-é.
- Annyira!Annyira egyértelmű volt hogy annál jobban nem is lehetne.-vigyorog a leaderünk.Elbújok Chanyeol háta mögött mert fülig elpirulok.
- Hyuuuuung-próbál kikiabálni a háta mögül de nem megy mert elment a hangom-Chanyeol?-suttogom majd ijedten a torkomhoz kapok.
- Mi az?-ijedten felém fordul-Ugye nem ment el a hangod? Mondd hogy nem.-két tenyere köze fogja az arcomat.
- Asszem de-suttogom a megmaradt hangomon.- Hyung?-ijedten pillantok Suhora.
- Oké, semmi pánik.-idegesen elkezdi nyomkodni a telefonjat-Hívom a menedzsert.
- Nenenene!Ki fogja nyírni Baekiet.-védelmezően megölel-Csak találjuk ki hogy ilyenkor mit kell csinálni.
- Orvos? –suttogom.
- De nem hagyhatjuk el az épületet anélkül hogy szólnánk menedzser hyungnak.-szugerálja Suhot hogy találjon ki valamit.
- Nem elmenni hanem őt kihívni *köhög*
- Rendben hívom az orvost.Viszont a két betegnek húzás az ágyba.-adja ki a parancsot.
- Rendben.-bólogatok majd Channiera nézek.- Jössz?
- Aham-mosolyogva feláll és már megy is a szoba felé.
- 5 perc es a nappaliban leszünk.-válaszolok miután én is ülő pozícióba szenvedtem magamat.
- Oooké-néz ránk Jongin és kirángatja Kyungsoot a szobából.
- Asszem ideje vallani.-nézek „cinkos társamra”
- Egy nap se kellett hogy rájöjjenek-idegesen felnevet és kifújja a levegőt.- Biztos? Nem kérjük meg őket hogy falazzanak?
- Ahha úgy ismered te Kyungsoot? -nevetek arc kifejezésén-Suho meg hááát a cicára nemet mondott de nem baj mert mégis kaptam egyet.-mosolygok- Uuuu -utánozom a cicát és rámutatok mire ő elneveti magát.
- Hát akkor irány a halál.-feláll és felém nyújtja a kezét.
- Menjünk-felállok és megölelem- Bocs hogy kiabáltam.
- Bocs hogy lebetegítettelek.-szorít magához majd egy utolsó csókot váltottunk és kimentünk a többiekhez a nappaliba.Érdekes volt a látvány.Sehun majdnem bealudt a kanapén,Kyungie még mindig kikerekedett szemekkel ült és próbálta feldolgozni a látványt,Jongin pedig simogatta a hátát és perverz mosollyal az arcán valamit súgott a fülébe amitől a Do fiú szemei kétszer akkorák lettek mint eddig voltak
- Akkor halljuk mire fel ez a hirtelen megbeszélés?-vigyorog JoonMyun.
- Háát.Szóval.Mi...-próbáltam valami értelmeset kinyögni de nem sikerült.
- Na várj várj várj. Milyen a kedved hyung?-fordul Suho felé mosolyogva
- Jobb hogy láttalak titeket beszélgetni.-mosolyog ~Ahh komolyan hogy tud ennyit mosolyogni?~
- Hát izé... -rám néz majd vissza a többiekre- Az a helyzet hogy mi... –mutogat össze vissza zavarában- ...egy kicsit... Összejöttünk. -kifújja a levegőt a megkönnyebbüléstől hogy kimondta. ~Köszönöm Channie megmentettél~ Mosolygok zavartan.
- Véééégre-kiált fel vidáman a kanapén ülő négy fiú.
- V-végre?-most a mi szemünk lett akkora mint az imént Kyungsoo-é.
- Annyira!Annyira egyértelmű volt hogy annál jobban nem is lehetne.-vigyorog a leaderünk.Elbújok Chanyeol háta mögött mert fülig elpirulok.
- Hyuuuuung-próbál kikiabálni a háta mögül de nem megy mert elment a hangom-Chanyeol?-suttogom majd ijedten a torkomhoz kapok.
- Mi az?-ijedten felém fordul-Ugye nem ment el a hangod? Mondd hogy nem.-két tenyere köze fogja az arcomat.
- Asszem de-suttogom a megmaradt hangomon.- Hyung?-ijedten pillantok Suhora.
- Oké, semmi pánik.-idegesen elkezdi nyomkodni a telefonjat-Hívom a menedzsert.
- Nenenene!Ki fogja nyírni Baekiet.-védelmezően megölel-Csak találjuk ki hogy ilyenkor mit kell csinálni.
- Orvos? –suttogom.
- De nem hagyhatjuk el az épületet anélkül hogy szólnánk menedzser hyungnak.-szugerálja Suhot hogy találjon ki valamit.
- Nem elmenni hanem őt kihívni *köhög*
- Rendben hívom az orvost.Viszont a két betegnek húzás az ágyba.-adja ki a parancsot.
- Rendben.-bólogatok majd Channiera nézek.- Jössz?
- Aham-mosolyogva feláll és már megy is a szoba felé.
*bemegy a szobájába
és bebújik a takaró alá*
- Van ott meg egy hely egy gyengélkedő gyereknek?-kérdezi és az ágy mellé áll
- Persze hogy van-mosolygok majd megfogom a kezét és lehúzom magam mellé-Tegyünk úgy mintha filmeznénk-ráteszem a homlokára a kezemet-Már nem vagy lázas.-sóhajtok megkönnyebbülten.
- Úgyis az leszek nemsokára- bebújik a takaró alá és mosolyogva megcsókol.
- Ne-eltolom magamtól-Azért az orvost ne avassuk be.-nevetek zavartan-Folytatjuk a filmet?
- Folytassuk –sóhajt egyet majd felszedi a laptopot és kinyitja-Szerintem tekerjük vissza oda hogy UUUUU-utánozza a cicát.
- Jóó akkor UUUU cicaa-nevetve megpuszilom és elindítom a filmet.Nem telt el sok idő mire meghallottuk az orvos hangját amint Suhoval beszélget.
- Maguk elég gyakran betegek.-benyit Suhoval a háta mögött-Jó napot.Gondolom te vagy a másik beteg-néz rám mosolyogva.~Nem tetszik ez a mosoly.Nem olyan vidám és kedves mint Channié~
- Igen-suttogom a megmaradt hangomon.
- Hadd nézzelek.-jön oda hozzám.Kicsit megijedtem tőle és mikor Chanyeol felült,hogy az orvos jobban hozzám férjen a keze után kaptam.Chanyeol rátette a kezét az enyémre és lágyan cirógatni kezdte a kézfejemet.Hát most na sosem szerettem az orvosokat.Félek tőlük.
- Mikor jön vissza a hangja?-türelmetlenkedik szerelmem.
- Hmm igen .Neked is torokgyulladásod lett.A hangodnak semmi baja csak megerőltetted a hangszálaidat.Pihenj és szedd a gyógyszert amit felírok.
- Rendben köszönöm.-mosolygok és közelebb bújok Chanyeolhoz.
- Kikísérem doktor úr-hallom Suho hangját távolodni.
- De mennyi időőőő?-kiabál utánuk.
- Chanyeol nyugi-nevetek-Holnap-újra lefekszek az ágyra.
- Holnap?-pislog rám boldogan-Holnap már lesz hangod?
- Igen-mosolyogok rá- De miért izgat ez ennyire?
- Mert te vagy az egyik vokááál... Plusz így altatót se tudsz énekelni nekem.-szomorú arcot vág.~Ilyenkor olyan aranyos~
- Majd Kyungsoo énekel nekünk-mosolyogok gonoszan.- Nem fekszel vissza?
- Ez gyors volt .
- Van ott meg egy hely egy gyengélkedő gyereknek?-kérdezi és az ágy mellé áll
- Persze hogy van-mosolygok majd megfogom a kezét és lehúzom magam mellé-Tegyünk úgy mintha filmeznénk-ráteszem a homlokára a kezemet-Már nem vagy lázas.-sóhajtok megkönnyebbülten.
- Úgyis az leszek nemsokára- bebújik a takaró alá és mosolyogva megcsókol.
- Ne-eltolom magamtól-Azért az orvost ne avassuk be.-nevetek zavartan-Folytatjuk a filmet?
- Folytassuk –sóhajt egyet majd felszedi a laptopot és kinyitja-Szerintem tekerjük vissza oda hogy UUUUU-utánozza a cicát.
- Jóó akkor UUUU cicaa-nevetve megpuszilom és elindítom a filmet.Nem telt el sok idő mire meghallottuk az orvos hangját amint Suhoval beszélget.
- Maguk elég gyakran betegek.-benyit Suhoval a háta mögött-Jó napot.Gondolom te vagy a másik beteg-néz rám mosolyogva.~Nem tetszik ez a mosoly.Nem olyan vidám és kedves mint Channié~
- Igen-suttogom a megmaradt hangomon.
- Hadd nézzelek.-jön oda hozzám.Kicsit megijedtem tőle és mikor Chanyeol felült,hogy az orvos jobban hozzám férjen a keze után kaptam.Chanyeol rátette a kezét az enyémre és lágyan cirógatni kezdte a kézfejemet.Hát most na sosem szerettem az orvosokat.Félek tőlük.
- Mikor jön vissza a hangja?-türelmetlenkedik szerelmem.
- Hmm igen .Neked is torokgyulladásod lett.A hangodnak semmi baja csak megerőltetted a hangszálaidat.Pihenj és szedd a gyógyszert amit felírok.
- Rendben köszönöm.-mosolygok és közelebb bújok Chanyeolhoz.
- Kikísérem doktor úr-hallom Suho hangját távolodni.
- De mennyi időőőő?-kiabál utánuk.
- Chanyeol nyugi-nevetek-Holnap-újra lefekszek az ágyra.
- Holnap?-pislog rám boldogan-Holnap már lesz hangod?
- Igen-mosolyogok rá- De miért izgat ez ennyire?
- Mert te vagy az egyik vokááál... Plusz így altatót se tudsz énekelni nekem.-szomorú arcot vág.~Ilyenkor olyan aranyos~
- Majd Kyungsoo énekel nekünk-mosolyogok gonoszan.- Nem fekszel vissza?
- Ez gyors volt .
-
Mi volt gyors? *nézek értetlenül és hozzá bújok.
- Az orvos. -mutat az ajtó felé és megpuszilja a homlokomat.
- Álmos vagyok-ásitok egyet és a mellkasára teszem a fejemet.
- Nemsokára vacsi, úgy aludj.-megsimitja a hajamat.- Vajon Kyungie mit csinál? És ha szépen nézünk ágyba kapjuk?
- Kiabálsz helyettem léci?-nézek rákérlelően.
- Kyungsoo!-kiabál amitől picit megijedek.
- Mi történt?Valami baj van?-szalad be hozzánk kötényében amitől elkap a röhögő görcs minket.Pár perc után könnyeinket törölgetve próbálunk lenyugodni.
- Mi lesz a kaja? Van benne Bacon? –vigyorog rá Channie mire én megütöm a melkasát.
- Kyungie?Lehet hogy itt együnk bent mindketten?
- Oké akkor behozom nektek.Amúgy mindjárt kész lesz.Úgy 5perc.-mosolyog majd kimegy és becsukja az ajtót.
- Ez könnyen ment -vigyorogva magához szorít-Már csak öööt perc.
- Addig ébren tudok maradni asszem-újra hozzá bujok- Nem bántam meg –motyogom.
- Az orvos. -mutat az ajtó felé és megpuszilja a homlokomat.
- Álmos vagyok-ásitok egyet és a mellkasára teszem a fejemet.
- Nemsokára vacsi, úgy aludj.-megsimitja a hajamat.- Vajon Kyungie mit csinál? És ha szépen nézünk ágyba kapjuk?
- Kiabálsz helyettem léci?-nézek rákérlelően.
- Kyungsoo!-kiabál amitől picit megijedek.
- Mi történt?Valami baj van?-szalad be hozzánk kötényében amitől elkap a röhögő görcs minket.Pár perc után könnyeinket törölgetve próbálunk lenyugodni.
- Mi lesz a kaja? Van benne Bacon? –vigyorog rá Channie mire én megütöm a melkasát.
- Kyungie?Lehet hogy itt együnk bent mindketten?
- Oké akkor behozom nektek.Amúgy mindjárt kész lesz.Úgy 5perc.-mosolyog majd kimegy és becsukja az ajtót.
- Ez könnyen ment -vigyorogva magához szorít-Már csak öööt perc.
- Addig ébren tudok maradni asszem-újra hozzá bujok- Nem bántam meg –motyogom.
-
Hm? Mit? –pislog rám aranyosan.
- Nem bántam meg hogy elmondtam-megölelem-Szeretlek.
- Én is szeretlek-suttogja majd lehajol hozzám és megcsókol.
- Kééész a kaja.Oh erre valahogy ráérzek hogy mikor nyissak rátok.-pirul el kissé a mi kedvenc konyhatündérünk.
- Köszi.-nevetek és elveszem tőle a tálcát.
- Nyamiiii-már neki is lát-Kösziiii-felné-Ja és Kyungie szerintem nyomd el a megérzéseidet.-vigyorog rá pimaszul-
- Vagy zárjatok be az ajtót.-nyújtja ki a nyelvet.
- Na én ma többet nem jövök-nevet-Jóéjt srácok.
- Jó éjt-integet-Nyaminyaminyamiiii-tömi magába.-Ez isteni.
- Ezt is megeheted-rakom elé a sajátomat is.
- Na! Kell az erő-tart a szám elé egy falatot.
- Ne.Chanyeol.Nem tudom megenni.-elforditom a fejemet.
- Ezért betegedtél le.-bekapja az előbb nekem kínált falatot.
- Nem mert mindig megeszem amit Kyungie főz.De ha faj a torkom akkor nem tudok enni.-szomorúan hajtom le a fejemet.
- Oké, semmi baj -megcsípi az arcomat és eszik tovább-Waaah ez finom volt-dől hátra és én is követem a példáját.Hozzábújok és elhelyezkedek biztonságot nyújtó karjai között.
- Jóejt-motyogom majd álomba merülök.
- Jóejt-suttogja és hajamat simogatva belép álomország hatalmas kapuin.
- Nem bántam meg hogy elmondtam-megölelem-Szeretlek.
- Én is szeretlek-suttogja majd lehajol hozzám és megcsókol.
- Kééész a kaja.Oh erre valahogy ráérzek hogy mikor nyissak rátok.-pirul el kissé a mi kedvenc konyhatündérünk.
- Köszi.-nevetek és elveszem tőle a tálcát.
- Nyamiiii-már neki is lát-Kösziiii-felné-Ja és Kyungie szerintem nyomd el a megérzéseidet.-vigyorog rá pimaszul-
- Vagy zárjatok be az ajtót.-nyújtja ki a nyelvet.
- Na én ma többet nem jövök-nevet-Jóéjt srácok.
- Jó éjt-integet-Nyaminyaminyamiiii-tömi magába.-Ez isteni.
- Ezt is megeheted-rakom elé a sajátomat is.
- Na! Kell az erő-tart a szám elé egy falatot.
- Ne.Chanyeol.Nem tudom megenni.-elforditom a fejemet.
- Ezért betegedtél le.-bekapja az előbb nekem kínált falatot.
- Nem mert mindig megeszem amit Kyungie főz.De ha faj a torkom akkor nem tudok enni.-szomorúan hajtom le a fejemet.
- Oké, semmi baj -megcsípi az arcomat és eszik tovább-Waaah ez finom volt-dől hátra és én is követem a példáját.Hozzábújok és elhelyezkedek biztonságot nyújtó karjai között.
- Jóejt-motyogom majd álomba merülök.
- Jóejt-suttogja és hajamat simogatva belép álomország hatalmas kapuin.
